Gerincbetegségekről és egészséges életmódról érthetően és olvasmányosan

Balance blog

Achilles-szakadás - jobb félni mint megijedni

2018. január 19. - Balance Gerincközpont és Akadémia

Az átlagembernek csupán komoly kellemetlenséget, a sportolónak azonban igazi sorscsapást jelent az Achilles-ín gyulladása és részleges vagy teljes szakadása, amely sajnos egyike a leggyakoribb sportsérüléseknek. A hosszú hónapokig tartó kényszerpihenő bizony alaposan megtépázza a teljesítményt, sőt, gyakran véget is vet a sportkarriernek. Nap mint nap megdöbbenek azon, hogy nem csak a sportolók, de gyakran még a szakemberek sem tudják (vagy csak nem árulják el?), valójában milyen könnyen megelőzhető az Achilles-ín károsodása!

running_1.jpgForrás: http://osteopathicworks.com.au/lets-talk-running/

Becsszóra csak egy kis anatómia

Az Achilles-ín a vádlit alkotó három hosszú izmot kapcsolja össze és rögzíti a sarokcsont hátsó részéhez. A vádli izmainak fő funkciója a sarok felfelé húzása, magyarul a lábujjhegyre állás. Ez a mozdulat jelentős szerepet játszik életünkben, járás, futás és ugrás közben a talajtól való elrugaszkodást az izmok és az Achilles-ín összehúzódása teszi lehetővé.

c4fd0f42106a4a3285039c669e4870c7_aspx.jpgForrás: https://www.orthoinfo.org/en/diseases--conditions/toe-walking

Mi okozhat Achilles sérülést?

Az Achilles-ín leggyakoribb sérülése a gyulladás (ma már az Achilles esetében egyre inkább a szövetkárosodás szót használjuk gyulladás helyett), illetve a részleges vagy teljes szakadás. Közös jellemzőjük, hogy szinte minden esetben a vádli izomzatának tartós helytelen terheléséből fakadnak. Azt a bizonyos „rossz mozdulatot” tehát számtalan egyéb káros hatás előzi meg. A probléma — a közhiedelemmel ellentétben – korántsem csak a sportolókat érinti. Minden olyan hétköznapi mozgásforma (gyaloglás, futás, ugrálás, guggolás, lépcsőzés), amely erősen igénybe veszi a vádlit, szövetkárosodáshoz és szakadáshoz vezethet, ha figyelmen kívül hagyunk néhány fontos tényezőt. Nézzük a leggyakoribb problémákat:

  1. Az izom-ín struktúra rendszeres lazításának és nyújtásának elhagyása: Ahogy fentebb említettem, a talajtól való elrugaszkodás (gyaloglás, futás, ugrás) fázisában a vádli izomzata rövidül, méghozzá úgy, hogy mindeközben terhelés alatt van, hisz a test súlya ránehezedik. Ha a sportolást követően nem lazítjuk el (SMR henger) és nyújtjuk meg az edzés során berövidült és feszessé vált izmokat, a rövidülés/feszesség kombó egy idő után krónikussá válik, s lassan de biztosan károsodnak az izmok és az ín. A sérült ínszövet egy hirtelen, rossz mozdulat (lásd később) hatására könnyedén el is szakadhat, akár részlegesen, akár teljes mértékben.

A kőkemény vádli NEM az edzettség, hanem a krónikus feszesség, azaz a lazítás és nyújtás hiányának jele. A megfelelően edzett (erős) izom alapállapotban puhább tapintatú. Ha a vádlid betonszerű, biztos lehetsz abban, hogy az izmok és az ín krónikusan rövidült és feszessé vált. Ha tutira mennél, egyszerűen feküdj rá egy SMR hengerre és gördülj lassan fel s alá! Az egészséges, fiziológiás állagú izom hengerezése nem jár fájdalommal, a jajgatás tehát mindig intő jel.

best-foam-roller.jpgForrás: https://heavy.com/tech/2015/04/best-foam-rollers-fitness-running-massage/

  1. A nyújtás és terhelés nem megfelelő kombinálása: Hasonló hatást válthat ki az izmok terheléses nyújtása is, amelyre szemléletes példa az ismert gyakorlat: súllyal a kezünkben teljes guggolásokat végzünk. Ilyenkor egyszerre nyújtjuk (guggolás) és terheljük (testsúly+súlyok) a vádli izomzatát, ami brutálisan igénybe veszi az izmokat és az Achilles-inat. Mindez különösen akkor okozhat gondot, ha az izom-ín egység a korábbi helytelen terhelések miatt eleve feszes. Ha például rendszeresen hordunk magas sarkú cipőt, a vádli izmai és az ín egyaránt krónikusan berövidülnek, hisz kénytelenek folyamatosan „spiccelni”. A rövidült és merev izmok és ín hirtelen nyújtása (guggolás), különösen, ha súlyzót is tartunk a kezünkben (terhelés), bizony reccsenő következményekkel járhat.

Próbálj meg egy feszes, merev, sérült vagy elöregedett gumiszalagot/hajgumit megnyújtani. Ugye, nem lepődsz meg azon, hogy elszakad? Mért lenne ez másképp az Achilles-ínnal?

Kik a legveszélyeztetettebbek?

Az eddigiekből következően mindazok, akiknek izomzata és Achilles-ína kötött, merev, tehát sérülékeny. Fentebb említett delikvenseink (a sportolást követő lazítást és nyújtást elhagyók, illetve magas sarkú cipőt viselők) mellett tehát

  • az „újévi fogadalmasok”, akik a számítógépet és a televíziót hirtelen felindulásból futócipőre cserélik. Az erős terheléshez nem szokott, mindenfajta „karbantartást” nélkülöző, a járás során igénybevett, soha el nem lazított és meg nem nyújtott izmok és kötőszövet megfelelő felkészítés híján könnyen károsodhat, és bizony hosszas rehabilitációra számíthat a sportolni vágyó.
  • Ugyanígy említhetjük a középkorúakat, főképp, ha az „újévi fogadalmasok” táborába tartoznak, tehát edzetlen izmokkal vágnak bele az edzésbe. Az életkor előrehaladtával kötőszövetünk (ide tartoznak az ínak, tehát az Achilles-ín is) törvényszerűen veszít rugalmasságából, merevebbé, feszesebbé, ezáltal jóval sérülékenyebbé válik. Sajnos sokáig nem észleljük a kötőszövet struktúrájának változását, így könnyedén beleesünk a csapdába, hogy teljesítőképességünket tíz évvel azelőtti énünkéhez mérjük, azaz ugyanolyan mértékű terhelést adunk jóval kevésbé rugalmas kötőszövetünknek.
  • A bemelegítés hiánya hasonlóképp drámaian fokozza az ín sérülésének esélyét, hisz az át nem melegített izom-ín apparátus feszesebb, merevebb, ezáltal jóval könnyebben sérül.
  • Nem meglepő módon a túlsúly is életveszélyes, hisz nagyobb mértékű izom összehúzódásra van szükség ahhoz, hogy képesek legyünk elrugaszkodni a talajtól járás, futás közben.
  • Mindazon – sajnos – tömegek, akiknek rossz a testtartása. Számítógép előtt ülve fejünket és vállunkat előreejtjük, s ha sokáig tartózkodunk ebben a pozícióban, izmaink alkalmazkodnak a megváltozott elvárásokhoz. A mellizmok és a nyak elülső izmai rövidülnek, a nyak hátulsó részének izmai, illetve a hát felső szakaszának izmai túlnyúlnak. Hamarosan azt vesszük észre, hogy már álló helyzetben is előretoljuk fejünket és előreejtjük vállainkat, azaz testsúlyunk előre helyeződik. Mindez azt jelenti, hogy a test hátulsó részén lévő izmoknak (köztük a vádli izomzatának is) jelentős többletmunkát kell végezniük ahhoz, hogy ne essünk orra.

maxresdefault_1.jpg

  • Végezetül említsük meg a korábbi sérüléseket is. Minden egyes sérülés „gyengíti” a struktúrát. A bőr sérüléseihez hasonlóan a kötőszöveti sérülések is „heggel” gyógyulnak. A kötőszövet „hegei” jóval kevésbé rugalmasak az eredeti szövetnél, így minél több emléket őriz Achillesünk a múltból, annál nagyobb az újabb sérülések kialakulásának esélye, különösen akkor, ha a sérülés utáni rehabilitációra nem fordítottunk elegendő figyelmet. És akkor még nem beszéltünk a sérülések gyógyulását kísérő szöveti letapadásokról!

Összefoglalva tehát, milyen tényezők fokozzák jelentősen a sérülésveszélyt?

  • az ismétlődő és/vagy tartós túlerőltetés
  • a bemelegítés hiánya
  • az edzéseket követő lazítás és nyújtás hiánya
  • az edzetlen izmok hirtelen terhelése
  • a helytelen testtartás
  • a nem megfelelő lábbeli
  • az életkor figyelmen kívül hagyása
  • korábbi sérülések
  • túlsúly

Mikor gyanakodj arra, hogy valami nem stimmel?

  • kőkemény a vádlid és feszes az Achillesed
  • enyhébb vagy erősebb fájdalmat érzel az Achilles-ín területén, amely spicceléskor (rövidülés) és pipáláskor (nyújtás) fokozódik
  • beszűkül a mozgásterjedelmed, mégpedig leginkább a lábfej visszafeszítésének (pipa) irányába
  • triggerpontok (fájdalmas csomók) tapinthatóak a vádlid izomzatában
  • erős fájdalmat érzel SMR hengerezés közben

Mi a teendő Achilles sérülés esetén?

Az Achilles-ín teljes szakadása szinte minden esetben műtéti indikáció, a részleges szakadás és a szövetkárosodás azonban jellemzően műtét nélkül is szépen gyógyítható a megfelelő (mozgás)terápiával. A kezelés célja az izom és a kötőszövet (inak, szalagok, izompólya) rugalmasságának helyreállítása lazítással és nyújtással, illetve a későbbi szakaszban a megfelelő erősítéssel. A legcélravezetőbb azonban –mint mindig – a megelőzés:

  • Edzés előtt elengedhetetlen a megfelelő bemelegítés, amely könnyed, dinamikus nyújtásokat is tartalmaz. A statikus nyújtás az erősítő edzés végére való!
  • Az edzéseket követően minden esetben figyelj a megfelelő mennyiségű lazításra és nyújtásra! Először lazítsd el a feszes izmokat (SMR henger), majd következhet a statikus nyújtás. Amit szinte senki sem tud: ha a lazítást kihagyod, a stretching nem lesz hatékony, hisz a feszes izmokat (a feszes gumihoz hasonlóan) nem lehet megnyújtani!
  • Ha sportolni kezdesz, óvakodj a hirtelen, erős terhelésektől! Lassan, fokozatosan készítsd fel a szervezetedet! Az „újévi fogadalmasoknak” azt javaslom, hogy rehabilitációs végzettségű és szemléletű edző segítségével váltsanak életmódot! Internetről ellesve nem megy!
  • Bölcs döntés a következő lomtalanítás alkalmával megszabadulni a magas sarkú cipőktől. Alternatívaként az utált kolléganő is megajándékozható egy-egy tetszetősebb darabbal.
  • Vedd figyelembe, hogy 30 éves kor fölött csökken a kötőszövet (Achilles) rugalmassága, így óvatosabban terheld a tested! Mindehhez komoly önkontroll (és testtudat) szükséges, hisz 30-40 évesen jellemzően még igencsak fittnek, fiatalnak, erőtől duzzadónak érezzük magunkat.
  • Légy különösen elővigyázatos, ha korábban volt már Achilles-sérülésed! Az ín őrzi a nyomokat, tehát jóval sérülékenyebb, mint gondolnád!
  • Hát igen, a túlsúlytól bizony érdemes megszabadulni. Ha nem megy (ilyen is van), különösen óvatosan, kímélő üzemmódban eddz!
  • Edzésprogramod legyen változatos, óvakodj az egyoldalú terhelésektől! Hogy miért, arról hosszasabban értekeztem egy, a WEBBetegen megjelent írásomban
  • Ellenőrizd testtartásod: ha egyenesen állsz a tükör előtt, "lego kezet" kell látnod, azaz a mutatóujjad és a hüvelykujjad által formát lyukacskát. Ha a kézhátadat látod, azt jelenti, hogy a vállaid befelé fordultak és a fejtartásod előrehelyezett. Kérd gyógytornász, mozgásterapeuta segítségét a helyes testtartás visszaállításához! Számos komoly mozgásszervi betegséget — köztük az Achilles sérülését is — megelőzhetsz ezáltal.
  • Végül, de nem utolsó sorban: a kötőszövet (kevésbé ismert nevén fascia) különleges edzést igényel. A fascia edzettsége határozza meg többek közt izmaink állapotát és testünk-lelkünk fiatalosságát (sőt, még ráncaink mennyiségét és mélységét is), tehát add meg neki, ami jár! Szerencsére világszerte egyre trendibb a fascia-tréning egyéni vagy csoportos óra, szívem szerint kötelezővé tenném mindenki számára:)

Feövenyessy Krisztina
alternatív mozgásterapeuta, funkcionális gerinctréner
a Balance Akadémia vezető oktatója

A bejegyzés trackback címe:

https://gerincterapeuta.blog.hu/api/trackback/id/tr513588943

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.