Gerincbetegségekről és egészséges életmódról érthetően és olvasmányosan

Balance blog

Vajon mikor és miért nem hat a kinesio-tape?

2018. április 19. - Balance Gerincközpont és Akadémia

A világháló jóvoltából újabb hivatással bővült a 10 millió magyar futball szakértő repertoárja. A youtube videóknak és/vagy a nagyobb áruházláncokban kapható kinesio-tape csomagok mellé csatolt rajzos leírásoknak köszönhetően honfitársaink immár kinesiology-taping terapeutává is váltak. Mindez akár remek hír is lehetne, hisz a tape valóban egyszerűen, gyorsan és mellékhatások nélkül segítheti elő a legtöbb mozgásszervi probléma gyógyulását. Van azonban egy aprócska bökkenő: a videók és csomagocskák gyártói, illetve forgalmazói elfelejtik feltüntetni a használati utasításon, hogy a tape csakis akkor igazán hatékony, ha képzett szakember ragasztja fel.

shutterstock_510156517kicsi.jpg

A tape remek kiegészítő (!!!) terápia, így nem csoda, hogy világszerte egyre több szakember alkalmazza a mozgásszervi problémák kezelése során. Legyen szó korlátozott ízületi mozgásokról, derék-, hát-, nyak-, csípő- vagy térdfájásról, gyulladásos tünetekről, húzódásokról, izomgörcsökről, gerincferdülésről, lúdtalpról, testtartásjavításról, vagy kismamák esetében a gerinc tehermentesítéséről és a hasizmok szétnyílásának megelőzéséről, szinte nem létezik olyan probléma, melynek kezelésében ne nyújtana hatékony segítséget. Miután az olimpiák jóvoltából divattá vált a szalag viselése, egyre többen próbálják ki a ragasztás hatását. A a leleményesebbek gyakran gondoják úgy, hogy minek fizetnének a tape felhelyezéséért a terapeutának (orvosnak, gyógytornásznak, gyógymasszőrnek), amikor több száz internetes oktató videó közül választhatnak. Sőt, akkor sem kell aggódniuk, ha netán nincs a közelben net. A nagy üzletláncok egy része ugyanis rajzokkal illusztrált használati utasítással ellátva forgalmazza a bárki által szabadon megvásárolható színes szalagokat.

Nos, bár a videókat nézegetve egyszerűnek tűnhet a tape felragasztása, mégsem ajánlom az otthoni kísérletezgetést.  A tape ugyanis csakis szakember kezében válik arannyá. Ha nem a megfelelő helyre és/vagy a megfelelő technikával kerül fel, nem csak hatástalan, de még árthat is.

Vajon mitől függ, hogy megfelelő-e a kivitelezés?

1, Helyes diagnózis

Természetesnek vesszük, hogy más gyógyszert szedünk akkor, ha székrekedéstől, és mást akkor, ha hasmenéstől szenvedünk, holott mindkét probléma az emésztőrendszert érinti. Vajon miért gondoljuk, hogy egy adott ragasztási technika (pl. a váll lazító és stabilizáló ragasztása) minden fájdalomra gyógyírt jelent? Egy egyszerű vállfájdalom származhat húzódásból, izomlázból, izomszakadásból, alagút-, vagy befagyott váll szindrómából, és még sorolhatnám tovább a potenciális okokat. Ráadásul számos szalag és izom hidalja át a vállízületet, így a sérült struktúra beazonosítása gyakran még egy képzett manuálterapeuta számára is komoly kihívást jelent. A közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem mindegy, hogy mi a probléma/fájdalom kiváltó oka, ezért a hozzáértő szakember minden esetben alaposan megvizsgálja a pácienst, és csak a diagnózis birtokában helyezi fel a tape-et a problémára specifikus technikával. 

shoulder-pain-1437x627.jpgForrás: https://adamsptservices.com/physical-therapy-services/shoulder-pain/

2, Megfelelő ragasztási technika

A tape legfőbb előnye, hogy – a gyógyszerektől eltérően – nem tartalmaz hatóanyagot, így nem jár mellékhatásokkal. Hatóanyag híján csakis a ragasztási technika az, ami „hat”, már amennyiben a kivitelezés precíz, pontos és adekvát. Sok-sok éves tapasztalattal és komoly anatómiai tudással rendelkező orvosok, gyógytornászok, mozgásterapeuták a kinesiology-taping szakmai továbbképzés elvégzését követően még hetekig, hónapokig gyakorolják a ragasztást, mire minden szempontból megfelelő lesz a kivitelezés. Vajon miért hiszik azt oly sokan, hogy 5 perc (és zéró anatómiai ismeret) elegendő lehet minderre?

3, Komplex terápia

Ahogy szinte minden egyes írásomban, most is fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a krónikus mozgásszervi betegségek NEM gyógyíthatóak mozgás/mozgásterápia nélkül. A passzív kezelések – gyógyszerek, súlyfürdő, masszázs, csontropogtatás stb. – csupán tüneti kezelést jelentenek és kiegészítik, felgyorsítják, még hatékonyabbá teszik a mozgásterápiát. Bármilyen furcsán is hangzik, a legtöbb ember azért nem gyógyul meg (vagy nem javul az állapota), mert lustaságból, tájékozatlanságból vagy időhiány miatt kizárólag passzív, tüneti kezelésekkel próbálja rendbe hozni, ami elromlott. Ne várjunk csodát  egyetlen passzív terápiától, így a tape-től sem!  Súlyos csalódás ér bennünket, ha azt hisszük, hogy a tape-eléstől (főképp, ha még helytelen is a kivitelezés) elmúlik a porckorongsérv, gerincferdülés, lúdtalp, vagy bármilyen más krónikus mozgásszervi probléma. A szakemberek  a színes szalagokat szinte minden esetben csupán kiegészítő terápiaként vetik be a harcba.

Milyen veszélyekkel járhat, ha megoldjuk „okosban”?

Gyakorlatilag nulla az esélye, hogy a házilagosan, a kiváltó ok ismeretének hiányában felragasztott tape valóban hatni fog.

Sajnos – többek közt – a szakképzetlen és/vagy gyakorlatlan tape-elők hatástalan ragasztásai miatt születhetnek meg és terjedhetnek széles körben az ehhez hasonló sületlenségek. Ezúton is üzenem a mozgásszervi problémákhoz és a kinesio-tape hatásmechanizmusához vajmi kevéssé konyító szerzőnek, hogy egy publikáció elkészítése során – főképp, ha egészségügyi témáról van szó – érdemes utánajárni a tárgyalt kérdéskörnek, és a kutató munkához célszerű szakmailag korrekt, széles körben elfogadott tudományos forrásokat használni. Jelen esetben legalább a világ legelterjedtebb orvosi adatbázisában, a PubMed-en illett volna szétnézni. Több száz, a kinesio-tape hatását vizsgáló randomizált, kettős vak kísérlet eredményei közt szemezgethetett volna, ha a keresőmezőbe beírja a „kinesio-tape” szócskát.

A kedvező hatás elmaradása mellett azonban számos más problémát is okozhat a rossz technikával ragasztott szalag. Hogy csupán néhány példát említsek:

  • a mozgás megkönnyítése helyett épp, hogy akadályozza azt
  • cincálja, tépi a bőrt és bizony csúnya allergiát okozhat
  • tovább súlyosbítja a problémát (például a gerincferdülést vagy a lúdtalpat) azáltal, hogy hónapokon át helytelen irányba korrigálja az adott struktúrát
  • az alany bátran terheli a sérült, ám a tape jóvoltából stabilnak hitt végtagot, és gyakran az ambulancián döbben rá arra, hogy valami mégsem stimmelt a ragasztással

Összefoglalva: a tape felhelyezését érdemes olyan tapasztalt szakemberre, orvosra, gyógytornászra, mozgásterapeutára gyógymasszőrre, rehabilitációs sportszakemberre bízni, aki szakmai továbbképzés keretén belül (és nem az internetről, mert sajnos köztük is van ilyen) sajátította el a megfelelő ragasztási technikát. A szalag kizárólag a diagnózis ismeretében, tökéletes anatómiai pontossággal és a megfelelő technikával kerülhet fel a páciensre, ellenkező esetben nem éri el a kívánt hatást, sőt, akár árthat is szegény párának. Hozzáteszem, kinesiology-taping oktatóként krónikus panaszok esetén jómagam is szoktam javasolni a szakembereknek, hogy tanítsák meg a páciensnek az adott probléma megfelelő ragasztási technikáját annak érdekében, hogy a betegnek ne kelljen hónapokon át legalább hetente egyszer elkéredzkednie a munkahelyéről pusztán egyetlen ragasztásért. A professzionális betanítást követő otthoni ragasztás azonban a legkevésbé sem hasonlítható a „do it yourself” videók  alapján kivitelezett ragasztásokhoz :)

Feövenyessy Krisztina
mozgásterapeuta, a Balance Medical Fitness Akadémia vezető oktatója

A bejegyzés trackback címe:

https://gerincterapeuta.blog.hu/api/trackback/id/tr613848570

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

JorEl 2018.04.20. 19:42:18

Ez kb olyan szintű bejegyzés lett, mint amikor egy műkörmös elmeséli, hogy bizony, aki nem képzett manikűrös, az ne is próbálja levágni a körmét otthon, mert úgy sem fog sikerülni.
Én is szoktam tapaszozni, nem vagyok terapeuta, de 35 éve sportolok. Akik komolyan veszik a sportolást, azok viszonylag hamar megtanulják, hogy kissebb-nagyobb sérüléseket hogyan lehet megbízható módon úgy befáslizni, hogy utána nagyjából használható legyen az adott testrész. A tapasz egy baromi jó megoldás a fásli helyett, mivel gyorsabban lehet vele rögzíteni, nem csúszik el és megfelelően tart, olyan helyeken is lehet használni, ahol a fáslit bonyolult, vagy lehetetlen, ráadásul hellyel-közzel még vízben is használható. Aki másra használja az vagy komplett idióta, vagy szélhámos kuruzsló.