Gerincbetegségekről és egészséges életmódról érthetően és olvasmányosan

Balance blog

A porckorongsérvről fehéren-feketén

2019. január 08. - Balance Gerincközpont és Akadémia

Becslések szerint minden negyedik magyar felnőttet érint, így bátran kijelenthetjük, hogy a porckorongsérv népbetegség. Ez az adat nem csupán sokkoló, de elszomorító is. A porckorongsérv – vagy, ahogy a páciensek emlegetni szokták, a gerincsérv – ugyanis az esetek nagy részében könnyen elkerülhető lenne. Ha azonban kellő tájékozottság híján a genetikára fogjuk a kór kialakulását, hajlamossá válunk széttárni karjainkat és az önsajnálat végtelen tengerében elmerülve kijelenteni, hogy semmit sem tehetünk ellene. Hatalmas (és végzetes) tévedés! A porckorongsérv ugyanis a közhiedelemmel ellentétben elsősorban életmód eredetű probléma, nem a nagymamától örököltük, mi magunk dolgoztunk meg érte hosszú éveken át, keményen. A megelőzés és a gyógyulás kulcsa tehát szinte kizárólag a mi kezünkben van.

257469-p4gd5b-698kicsi.jpg

Tovább

Az intenzív testmozgás hiánya veszélyesebb, mint a dohányzás

Gyakran halljuk, hogy az intenzív testmozgás idősebb korban – főképp magas vérnyomással – kerülendő. Nos, egy különösen értékes és izgalmas giga-kutatás eredményei bizony erősen ellentmondanak az általánosan elterjedt nézetnek, és azt sugallják, hogy a testmozgás hiánya halálozás szempontjából jóval nagyobb kockázatot jelent, mint a fennálló szív- és érrendszeri betegségek, a diabétesz vagy a dohányzás.

418720-pd8qqj-74kicsi.jpg

Tovább

Az inaktivitás drámai mértékű izomvesztést okoz már rövid távon is

Gyakran hangoztatom, hogy sérülés/betegség esetén - ha a modern fizioterápiás alapelveket követjük - a rehabilitációt a lehető leghamarabb meg kell kezdenünk, az immobilizáció (teljes mozdulatlanság) ugyanis súlyos következményekkel jár. Nos, igen érdekes kutatásra bukkantam, amely ékesen bizonyítja, hogy még a rövid ideig tartó inaktivitás is drámai mértékű izomerő (és izomtömeg) csökkenéshez vezet.

donjoy-oa-everyday-osteoarthritis-knee_brace-11-1338.jpg

Tovább

Létezik-e olyan, hogy "helyes ülés"?

Relatíve termékeny „publicistának” számítok, és gyakran tartok előadásokat is az ülő életmód gyilkos hatásáról, így a szereplések kapcsán nap mint nap szegezik nekem a kérdést ismerősök, páciensek, hallgatók vagy olvasók: jó, jó, de mégis hogyan üljek helyesen? Nos, ilyenkor sarokba szorított vadnak érzem magam. Hogyan szálljak szembe egymagam egy több évtizedes dogmával (helyes ülés)? Hogyan cáfoljam meg két rövid mondatban (a XXI. század embere ugyanis ennél többet nem hajlandó befogadni) az internetet elárasztó trendi hirdetések, reklámok tömegeinek állításait? Hogyan magyarázzam el azt a végtelenül egyszerű, mégis hihetetlennek tűnő tényt, hogy helyes ülés valójában éppúgy nem létezik, mint ahogy helytelen sem? Hogy nincs az a hipermodern, méregdrága szék, amely önmagában megoldást jelenthet a kínzó nyaki, vagy épp deréktáji problémákra?

shutterstock_358827644.jpg

Tovább

Jó és rossz mozgásminták, avagy miért szaladgál a lefejezett csirke?

Az egyes mozgások (állás, ülés, járás, futás, biciklizés stb.) elsajátítása során agyunk és izmaink közt folyamatos kétirányú kommunikáció zajlik. Szerencsére ezt a csatornát nem kell minden esetben használnunk, amikor mozgásokat végzünk (képzeljük el, milyen fárasztó lenne, ha viszkető orrunk megvakarásának mozdulatán gondolkoznunk kellene). Képesek vagyunk ugyanis arra, hogy a különféle gyakran használt mozgásmintákat eltároljuk, és automatikusan, a mozgás tudatosodása (azaz gondolkozás) nélkül hajtsuk végre. Paul Chek, a Chek Institute megalapítója szerint miután a mozgásminták nem az agyban, hanem a gerincagyban (gerincvelő) tárolódnak, máris érthetővé válik a jelenség, hogy (állítólag) szegény lefejezett csirke egy rövid ideig még vígan szaladgál a kertben¹.

16919kicsi.jpgGyengébb idegzetű olvasóim kedvéért eltekintek a lefejezett csirkét ábrázoló kép közzétételétől

Tovább

Megelőzhető-e a mozgásszervi betegségek - porckopás, porckorongsérv stb. - kialakulása?

Az emberi test olyan, mint a gyurma. Remekül formázható. Nem csupán funkcionálisan, de formailag, sőt, szerkezetileg is alkalmazkodik a terheléshez, amely rendszeresen éri. Mindez egyben azt is jelenti, hogy kitartó, aktív munkával, a megfelelő edzéssel „átformálhatjuk” testünket, izmokat fejleszthetünk, növelhetjük tömegüket, „szálkásíthatunk”, sőt, a testtartásunkon is javíthatunk. A szinte korlátlan plaszticitásnak ugyanakkor negatív következményei is lehetnek. Az inaktív életmód, a mozgás hiánya és/vagy a helytelen terhelések ugyanis szintén nyomot hagynak a testünkön, többek közt mozgásszervi betegségekhez vezető, gyakran látványos izomegyensúly megbomlások formájában.canstockphoto32155717.jpg

Tovább

A szépség ára - porckopás, bütyök, kalapácsujj

Szokott-e fájni a derekad? Megfigyeltél-e bütyköt, egymásra csúszó, esetleg elemelkedő lábujjakat, tyúkszemet a lábfejeden? Gyakran viselsz magas sarkú cipőt? Ha igen, ne is keresd tovább a lábfej deformitása és/vagy a derékfájdalom okát! Jó eséllyel a tűsarok vezet a panaszok nagy részéhez. De vajon hogyan okozhat egy egyszerű cipellő (és 6-7 plusz centiméter) komoly mozgásszervi problémákat?

d-squared-spine-heel-shoes-012.jpg

Forrás: http://thefashionatetraveller.com/d-squared-spine-heel-shoes-zomg-shoe-lust

Tovább

Edzőcipő? Szandál? Mezítlábazás? Melyik jó, mikor jó, hogyan jó?

A talpad (és ezzel együtt a gerinced) a közhiedelemmel ellentétben

  • Utálja, ha mesterséges, egyenletes talajon (parketta, járólap, aszfalt stb.) mezítláb, vagy lapos és vékony talpú cipőben flangálsz. Ilyenkor kilapul, mint egy béka, „eltűnnek” a test rugalmasságát biztosító lábboltozatok, azaz drasztikusan megnő a boka, a térd, a csípő és a gerinc terhelése. Mesterséges talajon tehát legyen vastagabb (és rugalmasabb) a cipő talpa!
  • Ugyanakkor imádja, ha természetes talajon (erdő-mező, homok stb.) lerúgod a cipőd és engeded, hogy az egyenetlenségekhez való alkalmazkodás eddze a kisebb-nagyobb talpi és egyéb izmokat, stimulálja az idegrendszert. Ha tehát természetes talajon jársz, minél vékonyabb talpú cipőt viselj, de legjobb a mezítlábazás!erdo-varos-cipo-mezitlab.jpg

A sportsérülések kialakulásának mechanizmusa: a tenziós, az overload és a sérülés zóna

Az emberi test nem felejt. Sem a jót, sem a rosszat. Őrzi az egyes traumák „emlékeit”, s e nyomok mindegyike gyengébbé, sebezhetőbbé teszi. Az élet során bekövetkező számtalan kisebb-nagyobb sérülés a test idő előtti kifáradásához, öregedéséhez vezet, pedig jó részük jellemzően oly könnyen elkerülhető lenne.

shutterstock_1084679879.jpg

Tovább

Az amerikai szakemberek négyötöde alkalmaz SMR eszközöket a terápia során

A Kaliforniai Állami Egyetem Kineziológiai (mozgástani) Tanszéke izgalmas felmérést végzett az amerikai egészségügyi és sport szakemberek körében. Egy 20 kérdésből álló kérdőívvel vizsgálták a self-myofascial release (SMR) terápia és az SMR eszközök ismertségét, a klinikai alkalmazással és a betegoktatással kapcsolatos szokásokat, preferenciákat, illetve az eszközökhöz kapcsolódó elvárásokat és tapasztalatokat. Több mint ezer szakember töltötte ki a kérdőívet, és az alábbi eredmények születtek:

_mg_2548.JPG

Tovább