Kevesen tudják, hogy a krónikus fejfájás, szédülés, fülzúgás hátterében igen gyakran a nyaki gerincszakasz elváltozása, az ún. előrehelyezett fejtartás (EFT) áll. Az érintettek többnyire éveken át keresik a probléma forrását és a megoldást, járkálnak rendelőről-rendelőre, s bár minden leletük negatív, a fájdalom makacsul kitart és ellehetetleníti mindennapjaikat. Felmérések szerint minden tízedik felnőtt küzd rendszeres nyaki, tarkótáji fájdalommal és merevséggel, amelyet fejfájás, szédülés is kísérhet; a legtöbb betegnek ugyanakkor fogalma sincs arról, hogy nem muszáj belenyugodni a fájdalomba, hisz a megfelelő terápiával akár jelentős javulás is elérhető.

Hogyan alakul ki az előrehelyezett fejtartás?

Az EFT jellemzően a helytelen testtartás (ülőmunka, rendszeres és hosszas autóvezetés, ágyban fekve tévézés, olvasás stb.) következtében, az izomegyensúly megbomlása miatt alakul ki. Hajlamosak vagyunk ugyanis arra, hogy e pozíciókban fejünket jelentősen előretoljuk, így a nyaki gerinc vonala megtörik, vállaink előreesnek, hátunk pedig C-alakban meggörbül.

Ha rendszeresen napi több órát töltünk e helytelen pozíciók valamelyikében, testünk hamarosan alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez. A nyak és a vállöv izomegyensúlya megbomlik: a fej előretolása miatt a nyak elülső részének izmai megnyúlnak a hátsó rész izmai pedig berövidülnek, a vállak előreesése miatt ugyanakkor a mellizmok rövidülnek és a lapockák közti izmok nyúlnak meg. Ezt a jelenséget hívjuk felső keresztezett szindrómának. Az eredmény az előrehelyezett fejtartás állandósulása, melynek kísérőjelensége a nyak- és vállmerevség, krónikus fejfájás, szédülés, fülzúgás, esetenként kisebb-nagyobb „banyapúp” kialakulása. Az előrehelyezett fejtartás ugyanakkor komolyabb betegségekhez, porckopáshoz, meszesedéshez, a porckorongok ellapulásához vagy porckorongsérv kialakulásához is vezethet. A panaszok jelentkezése és erőssége nem mindig egyenesen arányos az elváltozás mértékével. Gyakran a kisebb fokú, alig látható EFT nagyobb fájdalmakat és több panaszt okoz, mint a már igen feltűnő deformitás.

És hogyan lesz az EFT-ből krónikus fejfájás?

Az egymás felett álló nyakcsigolyák harántnyúlványai közti lyukacskák csatornát képeznek, ebben fut az a verőér, amely agyunkat táplálja friss vérrel. Ha azonban a csigolyák az előrehelyezett fejtartás miatt nem egymás felett sorakoznak, hanem „elcsúsznak” egymáson, beszűkülhet a csatorna, így nem jut elegendő vér az agyba. Mindez önmagában is rendszeres fejfájáshoz, szédüléshez vezet, a helyzetet csupán súlyosbítja, hogy az előrehelyezett fejtartás a tarkó alatti kisizmok krónikus feszességével, ezáltal izomcsomók (ún. triggerpontok) kialakulásával is járhat. A triggerpontok egyik legrosszabb tulajdonsága, hogy képesek erős kisugárzó fájdalmat okozni. A tarkó alatti kisizmok jellemzően a homlok tájékára sugároznak, így gyakran azon a területen kezdődik a makacs és kínzó fejfájás.

Hogyan lehet megelőzni az EFT kialakulását?

Miután a probléma a helytelen testtartásból következő izomegyensúly megbomlás miatt alakul ki, a megelőzés legfőbb eszköze értelemszerűen a helyes testtartás (beleértve a helyes ülőpozíciót is) elsajátítása (a helyes testtartást lásd ITT). Ezen felül a tartós inaktivitással (értsd napi 8-10 órás ülés, autóvezetés vagy egy helyben állás) járó tevékenységek kompenzációjaként legalább napi 30 percnyi mozgást (pl. séta, kocogás, torna) is érdemes beiktatnunk napirendünkbe, ideális esetben kiegészítve heti egy-két alkalommal hosszabb, a gerincet jól átmozgató edzésformával (pl. gerincjóga, gerinctorna, pilates, taicsi stb.). Sajnos korunk embere a krónikus gerincproblémák mellett krónikus időhiányban is szenved, ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogy rendszeres testmozgás nélkül sajnos gyakorlatilag elkerülhetetlen a gerincproblémák kialakulása.

És mit tegyünk, ha a kór már kialakult?

Az izomegyensúly helyreállítása sajnos hosszabb folyamat. Szakmai berkekben az a mondás járja, hogy ahány év kell a probléma kialakulásához, annyi hónapot vesz igénybe a gyógyulás. A sokak által mindenhatónak hitt fájdalomcsillapító és izomlazító gyógyszerek illetve a masszázs vagy a „csontkovácsolás” önmagukban sajnos nem elegendőek a gyógyuláshoz. Bár a tüneteket átmenetileg képesek csökkenteni, a kiváltó okot, azaz az izomegyensúly megbomlását nem szüntetik meg. Célzott mozgásterápiával, személyre szabott, ún. kompenzáló gyakorlatsor mindennapos elvégzésével ugyanakkor lassan-lassan, hónapok alatt helyreállítható az izomegyensúly, a fej „visszakerülhet” eredeti, fiziológiás helyzetébe és megszüntethetőek, vagy jelentősen csökkenthetőek a panaszok. A gyógyulás érdekében azonban szükség van a beteg türelmére, kitartására és aktív közreműködésére.

A mozgásterápia mellett, annak kiegészítéseként ugyanakkor kifejezetten ajánlott a rendszeres masszázs és/vagy a kineziológiai szalag (kinesio-tape) használata, mindkettő képes ugyanis arra, hogy ellazítsa a krónikusan feszes izmokat, így nem csak a fájdalom csökken, de felgyorsulhat a regenerálódás folyamata is. Tisztában kell lennünk azonban azzal a ténnyel, hogy ezek a passzív kezelések nem helyettesíthetik az aktív terápiát, azaz a gyógytornát, mozgásterápiát.

Feövenyessy Krisztina
alternatív mozgásterapeuta, funkcionális gerinctréner, kinesiology-taping terapeuta és oktató