Közszájon forog a dogma, hogy a húszas/harmincas éveinkben anyagcserénk lassulni kezd, és ez a legfőbb oka a sokak által tapasztalt lassú és alattomos, ámde folyamatos testsúlynövekedésnek. Ha ugyanis ugyanannyit eszünk, mint korábban, törvényszerűen nő a testsúlyunk az egyre lassuló anyagcsere miatt.

Az utóbbi, valamivel több mint egy évben számos hazai és nemzetközi szakember igyekezett felhívni a figyelmet arra, hogy a rendszeres testmozgás a COVID-19 elleni hatékony védekezés egyik kiemelten fontos eszköze, hisz a fizikai aktivitás rendkívül pozitív hatást gyakorol immunrendszerünk működésére. Azok, akik rendszeresen sportolnak, jóval kevésbé fogékonyak a különféle fertőző megbetegedésekre, esetükben jellemzően enyhébb a betegség lefolyása és ritkább a halálos kimenetel (1-3). Nem véletlen tehát, hogy a szakemberek a járvány kitörése óta világszerte erősen hiányolják az egészségügyi hatóságok kommunikációjából a lakosság testmozgásra való biztatását. Nos, mostantól már nem csak általánosságban beszélhetünk arról, hogy a testmozgás véd a különféle fertőzések ellen, hisz egészen konkrét, a COVID-19-cel kapcsolatos adatok is rendelkezésünkre állnak. Hatalmas nemzetközi visszhangot váltott ki az a friss, április 13-án a BMJ-ben (British Journal of Sports Medicine) megjelent kutatás, amely kimutatta, hogy a testmozgás hiánya lehet a súlyos lefolyású COVID-19 legfőbb rizikófaktora, nagyobb eséllyel vezet súlyos állapothoz, mint a dohányzás, az elhízás, a diabétesz, a magasvérnyomás, a kardiovaszkuláris problémák és daganatos megbetegedések.

A kollagén egy aminosavakból felépülő összetett fehérje, amely a testünkben szinte mindenütt megtalálható, sőt, magasan ez a leggyakoribb fehérje az emberi szervezetben. Az egyik legfontosabb funkciója, hogy ellenállóvá tegye a szöveteket a nyújtó erőhatásokkal szemben. Felelős a bőr rugalmasságáért és hidratáltságáért, segít megőrizni a porc, a csontok, az izomszövet és az artériák egészséges szerkezetét, sőt, még a sebgyógyulásban is szerepet játszik, nem véletlen tehát, hogy egyre többen szednek kollagén táplálékkiegészítőt. Kérdés azonban, hogy valóban hasznos-e a külső forrásból történő kollagénpótlás, és ha igen, vajon mire kell figyelnünk az ideális táplálékkiegészítő kiválasztásakor. Nézzük, mit mond a szakirodalom!

A tudomány hihetetlenül gyorsan fejlődik. Nap mint nap írunk felül olyan elveket, amelyeket évtizedeken át vallottunk, és valami ilyesmire biztatlak most is az erő, pontosabban az erősítés kultuszával kapcsolatban.

Előszó: Az egész úgy indult, hogy megláttam az egyik hatalmas nemzetközi ruházati cég webshopjában egy SMR hengert. Erről eszembe jutott, hogy milyen sokszor kérdezik tőlem a páciensek, érdemes-e megvenni ezt vagy azt a terméket (mondjuk egy SMR hengert), és a válasz mindig komoly dilemmát okoz. Még akkor is, ha egyébként remek termékről van szó. Hogy miért? Talán az alábbi, a többi írásomhoz képest rövidke (�) cikkből érthető lesz.

 kényszerű oktatási szünetben vállaltam, hogy hosszasan és részletesen megválaszolom azokat a kérdéseket, amelyek sokakat érinthetnek/érdekelhetnek. Egy hallgatónk tette fel a következő kérdést: „Mitől ropognak a csontok, és káros-e a ropogtatás?”

De akár feltehetném a kérdést úgy is, hogy miért nem múlik el a teniszkönyök a lágylézertől, a térdízületi porckopás a porcépítő szerektől vagy a porckorongsérv a műtéttől. A séma ugyanis mindhárom esetben ugyanaz. Miután azonban a térdízületi porckopást már részletesen kitárgyaltam e videóban, a gerincproblémákat pedig a „Gerinctitkok” c. könyvemben, ezúttal a sarkantyú példáján mutatom be a jelenséget, amit már szinte minden létező oldalról körbejártam: csodaterápia ide vagy oda, életmód eredetű betegségek esetében csakis az életmód megváltoztatása vezethet tartós pozitív eredményre.

Az utóbbi időben számos sportoló keresett fel hónapok, esetenként évek óta fennálló különös, vándorló fájdalomra panaszkodva. Szinte mindannyian hasonlóképp írták körül a problémát: ha az egyik testtájon megjelenő, többnyire terhelésre jelentkező, a lágyrészeket (azaz az izmokat és a kötőszöveti elemeket érintő) fájdalmat különféle kezelések – fájdalomcsillapító és izomlazító gyógyszerek, manuálterápiás kezelések, lézer, krioterápia és/vagy lökéshullám kezelés – segítségével nagy nehezen sikerült legyőzni, néhány napon/héten belül megjelent egy másik testtájon.  Miután számos neves szakembert kerestek már fel, kétség nem férhet ahhoz, hogy jó kezekben voltak. A probléma mégsem oldódott meg. Vajon mi állhat a furcsa panaszok hátterében? Miért nem bizonyultak hatékonynak a kezelések, és mit lehet érdemben tenni a panaszok ellen?

Egy, az egészségére valamit is adó ember számára kevés időszerűbb kérdés van mostanában annál, hogy van-e értelme az online mozgásterápiának (vagy akár személyi edzésnek). Sokan eleve elutasítják a digitális foglalkozásokat arra hivatkozva, hogy ezek messzemenőkig igénylik a személyes jelenlétet. De biztos, hogy megalapozott ez a vélemény?  Valóban nincs lehetőségünk arra, hogy a jelenlegi körülmények közt hatékony segítséget kaphassunk (vagy – mozgásterapeutaként illetve sportedzőként – adhassunk)?  Nézzük, mit mutatnak a kutatások!

A fejlett országokban súlyos problémát jelent a krónikus fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal járó  ízületi gyulladás, (osteoarthritis, rövidítve OA). Magyarországon 2003-ban mintegy 1,5–2 millió osteoarthritisben szenvedő beteget regisztráltak (1), az USA-ban pedig a 45 év fölötti lakosság 19 százaléka, azaz minden ötödik ember szenved kifejezetten a térdízületet érintő gyulladásban (2).  Nem csoda, hogy a szakembereket erősen foglalkoztatja  a kérdés: vajon mi lehet az oka annak, hogy a degeneratív ízületi gyulladás tömegeket érint, és mit tehetnénk, hogy megelőzzük  a kór kialakulását?