Európában a huszonévesek 30, a harmincasok 60, és a hatvanon felüliek 80-90 százaléka (!) szenved krónikus mozgásszervi fájdalmaktól (gerincproblémák, porckopás, porckorongsérv stb.), és igen kevesen találnak tartós megoldást a panaszokra.  Égető szükség van tehát arra, hogy az egészségügy a hagyományos rápillantásos/gyógyszeres/súlyfürdős módszernél átfogóbban vizsgálja és kezelje a problémát. Egyértelmű ugyanis, hogy az általánosan elterjedt futószalag-gyógyítás, azaz a néhány perc alatt lezavart állapotfelmérés-diagnosztizálás-terápia trió önmagában bizony édeskevés a krónikus betegségek hatékony kezeléséhez. Ilyen rövid idő alatt nem állapítható meg, hogy mi a betegség kiváltó oka, enélkül pedig nem nyújthatunk oki kezelést. Ráadásul 10-15 perc arra sem elegendő, hogy a pácienst teljes körűen és érthetően tájékoztassuk betegségével, a lehetséges gyógymódokkal, illetve saját teendőivel kapcsolatban.

Ma még viszonylag kevesen tudják, de létezik más út is: a testolvasás. Bár az angol "body mapping" kifejezés magyar fordításban első hallásra elvontnak és szenzációhajhásznak tűnhet, biztosíthatok mindenkit, hogy a testolvasás valójában a legfrissebb tudományos felfedezéseken alapul, és forradalmi szerepet tölt be a krónikus mozgásszervi betegségek kezelése terén.

A szakemberek gyakran javasolnak napi 30 perc sétát a krónikus derékfájdalom kezelésére. Vajon tudod-e, milyen mechanizmus(ok) áll(nak) a gyaloglás gyógyító erejének hátterében?

Köztudott, hogy a testmozgás elengedhetetlen testi-lelki egészségünk megőrzése szempontjából. Azt azonban jóval kevesebben tudják, hogy gerincünk számára bizony nagyon nem mindegy, melyik sportágat választjuk.  Az alábbiakban megvizsgáltam néhány népszerű sport mozgásszervekre gyakorolt – áldásos vagy épp áldatlan – hatását mozgásterapeuta szemmel. Ha a kor szelleme már megérintett, tehát azok közé tartozol, akik az elmélyülés helyett csupán néhány másodpercet szánnak információszerzésre, javaslom, egyből ugorj a Téged érintő sportágra!

Az átlagembernek csupán komoly kellemetlenséget, a sportolónak azonban igazi sorscsapást jelent az Achilles-ín gyulladása és részleges vagy teljes szakadása, amely sajnos egyike a leggyakoribb sportsérüléseknek. A hosszú hónapokig tartó kényszerpihenő bizony alaposan megtépázza a teljesítményt, sőt, gyakran véget is vet a sportkarriernek. Nap mint nap megdöbbenek azon, hogy nem csak a sportolók, de gyakran még a szakemberek sem tudják (vagy csak nem árulják el?), valójában milyen könnyen megelőzhető az Achilles-ín károsodása!

Forrás: http://osteopathicworks.com.au/lets-talk-running/

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) testi-lelki egészségünk megőrzése érdekében legalább 30 perc közepes intenzitású testmozgást javasol hetente 5, vagy 20 perc intenzív testmozgás heti 3 alkalommal. Ugyanakkor melyikünk ne tapasztalná saját bőrén (is), hogy a XXI. század brutál tempója mellett bizony szinte lehetetlen nap mint nap időt szakítani arra, hogy 30 percet mozogjunk?!

Forrás: https://greatist.com/move/running-tips-for-beginners-mistakes-to-avoid

Kedvenc edzőtermemben gyakran szembesülök azzal, mennyi sóvár és irigykedő pillantást vált ki egy-egy rendkívül hajlékony jógázó kecses mozgása. Nem tagadom, én is szívesen legeltetem a szemem a kígyótestű jógikon, ugyanakkor mozgásterapeutaként legtöbb nőtársamnál jóval árnyaltabban vizsgálom a hajlékonysággal kapcsolatos kérdést. Nézzük meg, vajon érdemes-e, sőt, szabad-e trendet teremteni az extrém hajlékonyságból!

Forrás: YogaKula

Bevallom, kiráz a hideg a „3 dolog…”, „5 tipp…”, „10 érv…”-típusú, manapság oly divatos szalagcímektől, ugyanakkor kénytelen vagyok tudomásul venni, hogy ha az ember hallatni kívánja a hangját, muszáj haladnia a korral. A trendiség jegyében következzen tehát „6 tipp” címmel egy rövidke összefoglaló, hogyan tegyünk szert relatíve gyorsan krónikus nyakproblémákra, állandósult fejfájásra, fülzúgásra és/vagy vállmerevségre.

Nézett-e mostanában tükörbe oldalról, s ha igen, netán észrevett-e nyaka és háta találkozásánál egy kisebb-nagyobb domborulatot?  Ez a halmocska, amelyet a köznyelvben – micsoda diszkrimináció! – banyapúpnak hívunk, és sajnos napról-napra több embert érint, bizony nem a sors ajándéka. Akár hiszi, akár nem, valószínűleg Ön is jócskán megdolgozott érte. A rossz hír az, hogy a banyapúp nem csupán esztétikai probléma, a jelenség kialakulása mögött jellemzően komoly mozgásszervi elváltozások állnak. Szerencsére jó hírem is van: miután saját nem megfelelő életmódunk vezet a deformitás kialakulásához, néhány kisebb/nagyobb reform bevezetésével a púpocska pár hónap alatt általában eltüntethető, de legalábbis jelentős mértékben csökkenthető.

Forrás: http://healthosphere.com/dowagers-hump-treatment-symptoms-pictures-causes-prevention/

Néhány hete fültanúja voltam, amint egy baráti társaság tagjai arról társalogtak, ki hogyan élte meg az elsőt. Mármint élete első „idegbecsípődését”. Kifejezetten élveztem volna a színes élménybeszámolót, ha nem tudnám, milyen komoly probléma áll az ártalmatlannak hitt jelenség hátterében. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis korántsem a becsípődés jelenti a legfőbb gondot. A hirtelen kialakuló, ám jellemzően néhány nap, rosszabb esetben egy-két hét alatt elmúló fájdalom csupán az egyik legelső figyelmeztető jele a gerincet érintő degeneratív elváltozásoknak, amelyek megfelelő kezelés hiányában súlyos betegségekhez vezethetnek.

Forrás: http://spinewellnesscincinnati.com/back-pain-why-does-my-back-hurt/

Ritka szerencsés a kismama, akit nem érintenek a várandóssággal együtt járó panaszok, a légzés nehézsége, a terhességi csíkok, a hasizmok szétválása, a végtagvizesedés vagy az állandósult kínzó deréktáji fájdalom.  Mi nők többnyire hősiesen viseljük a megpróbáltatásokat, s igyekszünk nem gondolni arra, hogy sajnos nem mindig érnek véget a baba megszületésével. A reggeli rosszullétet és a fogkrém-iszonyt szerencsére viszonylag hamar el is felejtjük, a stria és a lógó bőr azonban éppúgy velünk marad, mint a hasizmok szétválásának kellemetlen következményei.

Forrás: https://twitter.com/alleviationtt