A szakemberek gyakran javasolnak napi 30 perc sétát a krónikus derékfájdalom kezelésére. Vajon tudod-e, milyen mechanizmus(ok) áll(nak) a gyaloglás gyógyító erejének hátterében?

Olasz kutatók remek összefoglalót készítettek, amelyben öt randomizált, kontrollált nemzetközi kísérlet eredményeit elemezték. A kutatások a séta/gyaloglás hatását vizsgálták és hasonlították össze más mozgásformákéval, különös tekintettel a krónikus derékfájdalommal élő páciensek kezelésében betöltött fájdalomcsillapító, funkció-, illetve életminőség javító szerepükre. Az elemzés szerint a gyaloglás hatása – rövid és hosszú távon egyaránt – gyakorlatilag megegyezik a többi rehabilitációs mozgásprograméval, magyarul a séta éppúgy alkalmazható a derékfájás kezelése során, mint az eddig jellemzően javasolt egyéb mozgásformák. Talán nem szükséges hangsúlyozni az eredmény jelentőségét: nincs több kifogás, a séta ugyanis nem csupán rendkívül "olcsó", de jóval egyszerűbben kivitelezhető, mint a legtöbb más mozgás, tehát bárki számára könnyedén elérhető.

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon miért oly hatékony a séta a krónikus derékfájdalom kezelésében? Nos, a Fascial Fitness Australia szakemberei átfogóan elemezték a séta/gyaloglás hatásait. Az összefoglaló szerint számos mechanizmus járul hozzá a gyaloglás fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, életminőség javító hatásához, ám ezek közül a legjelentősebb az az egyedülállóan komplex erősítő, nyújtó, illetve a szöveteket (inak, ízületi szalagok tokok, izompólya stb.) és az ízületeket átmozgató hatás, amely az ágyéki-keresztcsonti régióban (azaz derekunknál) és a csípőízületnél egyszerre érvényesül a séta során.

Erősítés

Járás közben az alsó végtagok előre-hátra mozgása során a csípőízületet körülölelő izmok felváltva húzódnak össze (azaz fejtenek ki erőt), miközben az ágyéki-keresztcsonti izomzat stabilizálja a medencét és a gerinc ágyéki szakaszát. Ez a rendkívül összetett mechanizmus a teljes régiót erősíti, mégpedig egyedülállóan kíméletesen.

Nyújtás

Ahogy az ízületek elmozdulnak az egyik irányba, az ellen oldali szövetek (inak, szalagok, ízületi tokok, izompólya) megnyúlnak, hogy nagyobb rugalmasságot és ízületi mobilitást biztosítsanak a mozgás számára. Hogy mindez könnyebben értelmezhető legyen: amikor az egyik láb előrelép és csípőnk "behajlik", az azonos oldali ún. feszítő izmok - azaz a farizmok és a comb hátulsó részének izmai - megnyúlnak. Ezzel egyidejűleg a másik láb a test mögé kerül, így azon az oldalon elöl, a csípőízületben jön létre nyújtás. Ahogy lábat váltunk, a folyamat megismétlődik, ezúttal azonban fordítva. Minél dinamikusabban járunk és minél hosszabbak a lépéseink, annál erőteljesebben érvényesül ez a természetes, épp ezért a test számára rendkívül előnyös összetett nyújtási mechanizmus.
Forrás: https://nutritionfacts.org/video/longer-life-within-walking-distance/

Ízületi mobilizáció

Séta során a csípőízület, a keresztcsontot a csípővel összekötő ízület, és a gerinc ágyéki szakaszának kisebb ízületei egyaránt mozgásban vannak. Amint az egyik láb előrelép és a csípőízület az azonos oldalon hajlításba kerül, a szintén azonos oldali medence enyhén hátrafelé billen, míg az ellen oldali medence előrebillenő helyzetbe kerül. A medence két oldalának ellentétes irányú mozgása során a keresztcsontot a csípővel összekötő ízületben (és a szeméremízületben is) apró, de annál jelentősebb mozgás jön létre, sőt, az ágyéki gerinc is elmozdul a keresztcsonton, ezáltal az ülő életmód miatt jellemzően oly kötött ágyéki gerincszakasz (azaz derekunk) is mobilizálódik.  

Az pedig már csak hab a tortán, hogy a gyaloglás erősíti a csontszövetet, csökkenti a fájdalomérzetet, javítja a testtudatot, serkenti a vér- és nyirokkeringést, azaz a szövetek tápanyagellátását és a salakanyagok elszállítását, ezáltal jelentősen gyorsítja a gyulladásos folyamatok lezajlását.

Összefoglalva tehát: hacsak nem áll fent ellenjavallat, a rendszeres séta/gyaloglás/kirándulás a rehabilitáció egyik legfőbb eszközeként nyugodt szívvel ajánlható a krónikus derékfájdalommal élők számára. Tessék tehát bátran kipróbálni:)

Feövenyessy Krisztina
alternatív mozgásterapeuta