A civilizált társadalmakban — elsősorban a mozgásszegény, ülő életmódnak köszönhetően — tíz emberből nyolc-kilenc szenved valamilyen mozgásszervi fájdalomtól. Szerencsére számos hagyományos gyógyító eljárást ismerünk, amelyek hatásmechanizmusára ugyan a nyugati orvoslás nem, vagy csupán az utóbbi időben talált magyarázatot, mégis kiváló eredménnyel működtek és működnek a mai napig. Ezek közé tartozik a világszerte egyre népszerűbb Dorn-terápia is, amit az 1900-as évek vége felé egy német gyártulajdonos, Dieter Dorn fejlesztett ki egy idős parasztembertől ellesett fogások alapján. A Dorn-kezelés több irányú – mozgásszervek, belső szervek és psziché – pozitív hatását sokáig a keleti gyógyászat ún. meridiánjaival magyarázták, az utóbbi években azonban a kötőszöveti kutatások előtérbe kerülésével immár tudományosan megalapozott válaszok (is) léteznek a népi gyógymódból kifejlesztett kezelés hatékonyságára.