A civilizált társadalmakban — elsősorban a mozgásszegény, ülő életmódnak köszönhetően — tíz emberből nyolc-kilenc szenved valamilyen mozgásszervi fájdalomtól.  Szerencsére számos hagyományos gyógyító eljárást ismerünk, amelyek hatásmechanizmusára ugyan a nyugati orvoslás nem, vagy csupán az utóbbi időben talált magyarázatot, mégis kiváló eredménnyel működtek és működnek a mai napig. Ezek közé tartozik a világszerte egyre népszerűbb Dorn-terápia is, amit az 1900-as évek vége felé egy német gyártulajdonos, Dieter Dorn fejlesztett ki egy idős parasztembertől ellesett fogások alapján.  A Dorn-kezelés több irányú – mozgásszervek, belső szervek és psziché – pozitív hatását sokáig a keleti gyógyászat ún. meridiánjaival magyarázták, az utóbbi években azonban a kötőszöveti kutatások előtérbe kerülésével immár tudományosan megalapozott válaszok (is) léteznek a népi gyógymódból kifejlesztett kezelés hatékonyságára.

Makacs és elviselhetetlen viszketés, égető fájdalom, rosszul álcázott kínos vakarózás – ki ne ismerné a gombás fertőzés kínzó tüneteit? Statisztikai adatok szerint minden negyedik ember szenved rendszeresen visszatérő gombás megbetegedésben, a reklámok hatására általában különféle csodakrémektől és kenőcsöktől várva a gyors és tartós megoldást. Bár a külsőleges kezelések elsőre általában hatékonynak tűnnek, a terápiát követően a tünetek sajnos többnyire kiújulnak, sőt, egyre súlyosbodnak. Vajon milyen okok rejtőzhetnek a makacs gombás fertőzések hátterében és miért érdemes a tüneti kezelés mellett a kiváltó okot is megszüntetni?

Egy viszonylag friss felmérés* szerint minden második magyar ember küzd mozgásszervi betegséggel, s bár nem létezik hivatalos statisztika, mozgásterapeutaként személyes tapasztalataim azt mutatják, hogy tízből hét-nyolc páciensem rendszeresen jár csontkovácshoz, mielőtt nálam köt ki. Gyors fejszámolás: a több mint 10 milliós lakosság 50 százaléka 5 millió embert jelent, ennek 70 százaléka, azaz közel 3,5 millió ember tehát potenciális páciens a csontkovácsok számára.  Hatalmas a kereslet, nem véletlen, hogy jócskán felhígult a kínálat.

Testünket eredetileg arra tervezték – bárki is volt a zseniális mérnök – hogy kora reggeltől késő estig szinte folyamatosan mozgásban legyen, értelemszerűen mezítláb és természetes talajon. Gerincünk S-alakú görbületei, talpunk boltozatai, izmaink és ízületeink felépítése mind-mind a napi 16 órás szolgálatot (vadászat, halászat, gyűjtögetés) segítik.  Mai életmódunk azonban igencsak távol áll őseinkétől. Igyekszünk gyalogosan a lehető legrövidebb távolságokat megtenni, és ha mégis sétálunk, általában a betont koptatjuk. Mezítelen lábú emberrel pedig viszonylag ritkán találkozhatunk a jógaórákon kívül.

                                                                             Ez is csak egy stock-fotón történhet meg

Az internetet böngészgetve nap mint nap bukkanhatunk újabb és újabb „korszakalkotó” találmányokra, melyek azonnali gyógyulást ígérnek a krónikus betegségekben – elhízás, hajhullás, mozgásszervi problémák stb. – szenvedőknek.  Bár a csodaszerek a gyakorlatban általában nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, egy-egy gyöngyszem időnként akad közöttük. Laikusként azonban nem könnyű eligazodni a rengetegben, és a szakember véleménye is csak akkor igazán hiteles, ha érdekmentes és valódi tapasztalaton alapul.

Köztudott, hogy a rendszeresen sportoló gyermekek kiegyensúlyozottabbak, koncentrációs képességük javul, s jobban teljesítenek az iskolában. A sport javítja a szívműködést és a légzés hatékonyságát, ezáltal nő a gyermek állóképessége is.  Azt azonban kevesebben tudják, hogy rendszeres mozgás hiányában jelentősen megnő a különféle tartáshibák (hanyagtartás, előrehelyezett fejtartás, SMS-nyak) és a gerincferdülés kialakulásának esélye, amelyek a későbbiekben komoly mozgásszervi betegségekhez vezethetnek.

Azzal, hogy az ember mintegy 1,5 millió évvel ezelőtt felegyenesedett, bizony komoly feladat elé állította mozgásrendszerét. Két, alig néhány tíz centiméter hosszú talpacskára bízta egy közel 2 méter magas test alátámasztását, így az „alapzatnak” értelemszerűen folyamatos segítségre van szüksége. Ezt a támogatást – azaz a test megtartását a gravitációval szemben – elsősorban az izmok összehangolt munkája biztosítja. Kevesen tudják, de a gerinc- és más mozgásszervi panaszok, fájdalmak mögött igen gyakran pusztán e harmónia, azaz az izomegyensúly megbomlása áll.

„Több éve járok orvoshoz, masszőrhöz, csontkovácshoz, kipróbáltam az összes gyógyszert és kezelést, mégis állandóan fáj a nyakam/derekam. Úgy tűnik, az én problémámra nincs megoldás.”

Ismerős érzés? Nos, az alábbiakban összefoglaltam a leggyakoribb, gerincproblémákkal kapcsolatos tévhiteket. Bármilyen furcsa is, sokszor e téves elképzelések eredményezik azt, hogy sokan éveken át szenvednek a fájdalomtól, holott a legtöbb problémára létezik megoldás. 

A porckopás (artrózis) az ízületek leggyakoribb betegsége, a felnőtt korú lakosság közel egyharmadát érinti. Igen súlyos probléma, hisz a folyamattal együtt járó erős fájdalom és ízületi merevség gyakran okoz jelentős mozgáskorlátozottságot. Sokak számára az ún. porcépítő szerek jelentik az egyetlen reményt, abban bíznak, hogy a pirulák segítségével – amint azt a hirdetésekben szereplő karcsú és akrobatikus mozgású nagyszülők sugallják – meggyógyulhatnak. Vajon valóban újraépítik az elkopott porcot a különféle szerek?  Ahhoz, hogy választ tudjunk adni a kérdésre, mindenekelőtt tisztáznunk kell, mi az az ízületi porc, és mi okozza kopását.

Kevesen tudják, hogy a krónikus fejfájás, szédülés, fülzúgás hátterében igen gyakran a nyaki gerincszakasz elváltozása, az ún. előrehelyezett fejtartás (EFT) áll. Az érintettek többnyire éveken át keresik a probléma forrását és a megoldást, járkálnak rendelőről-rendelőre, s bár minden leletük negatív, a fájdalom makacsul kitart és ellehetetleníti mindennapjaikat. Felmérések szerint minden tízedik felnőtt küzd rendszeres nyaki, tarkótáji fájdalommal és merevséggel, amelyet fejfájás, szédülés is kísérhet; a legtöbb betegnek ugyanakkor fogalma sincs arról, hogy nem muszáj belenyugodni a fájdalomba, hisz a megfelelő terápiával akár jelentős javulás is elérhető.