Számos gerincbetegség jellemzően gyermek- illetve serdülőkorban alakul ki, és időben megkezdett terápia nélkül igen komoly problémákhoz vezethet. Az iskolai szűrővizsgálatokon sajnos gyakran nem fedezik fel a problémát, vagy azért, mert alig láthatóak a jelei, vagy azért, mert sokszor jóval kevesebb idő jut egy-egy gyermekre, mint amennyi szükséges lenne. Hatalmas felelősség hárul tehát a szülőkre, hisz mind a megelőzés, mind a hatékony kezelés szempontjából kulcsfontosságú, hogy az első jeleket időben észleljék. Nézzük meg, melyek a leggyakoribb, jellemzően gyermekkorban kialakuló gerincproblémák, hogyan ismerhetjük fel ezeket, és mit tehetünk, hogy megelőzzük kialakulásukat!

Hanyagtartás és Scheuermann-kór

A mozgásszervi problémák jó része a helytelen testtartás következtében, az izomegyensúly megbomlása miatt alakul ki. Az egyik leggyakoribb, jellemzően már gyermekkorban jelentkező tartáshiba a hanyagtartás, amelynek legfőbb oka a törzs és a hátizmok csökkent teherbíró képessége, amelyet gyakran pszichés tényezők is súlyosbítanak. Az iskolapadban vagy a számítógép előtt való sok-sok órás gubbasztás, SMS-ezgetés, esetleg az önbizalom hiánya miatt felvett, állandósult görnyedt testtartás rendszeres testmozgás hiányában mind-mind hanyagtartáshoz vezethet. A helytelen tartás korrigálása különösen fontos, hisz elhanyagolt esetben visszafordíthatatlan deformitások jöhetnek létre.

A Scheuermann-kór tünetei – görnyedt hát, előreeső vállak – igencsak hasonlítanak a hanyagtartáséra, ugyanakkor a két elváltozás közt jelentős különbség van. A hanyagtartás kialakulásának oka mindig a gyermek életmódjában keresendő, a Scheuermann-kór azonban veleszületett rendellenesség, amely általában 8-12 éves kor körül jelentkezik. Míg a hanyagtartás elsősorban a lágyrészeket (izmok, szalagok) érinti, így a folyamat gyógytornával vissszafordítható, a Scheuermann-kór merev, csontos elváltozással jár. A csigolyák szerkezete károsodik, ezért “görbül” meg látványosan a gerinc háti szakasza. A Scheuermann-kór tehát nem gyógyítható, ugyanakkor megfelelő kezeléssel a páciens tünetmentessé tehető.

Ha gyermekünk hamar elfárad, rendszeresen panaszkodik lapocka tájéki fájdalomról, esetleg oldalnézetből azt vesszük észre, hogy vállai és feje előreesnek, hasa előredomborodik, feltétlenül keressünk fel egy szakembert!

Gerincferdülés

Míg a hanyagtartás és a Sceuermann-kór a gerinc nyílirányú görbületeinek fokozódásával járnak, a gerincferdülés (scoliosis) oldalirányú elhajlást jelent. Két fő típusát, a funkcionális és a strukturális gerincferdülést különböztetjük meg.

A funkcionális gerincferdülés kialakulásának oka – a hanyagtartáséhoz hasonlóan – elsősorban a gyenge hátizomzat. A serdülőkorú gyermekek általában hirtelen nőnek, és rendszeres testmozgás hiányában az izomerő nem tud lépést tartani a hirtelen növekedéssel. A fejletlen izomzat helytelen testtartáshoz, féloldalas terheléshez, az izomegyensúly megbomlásához, ezáltal pedig a gerinc ferdüléséhez vezethet. A funkcionális gerincferdülés könnyen megelőzhető rendszeres testmozgással, a féloldalas terhelések (pl. nehéz iskolatáska cipelése az egyik vállon, féloldalas ülés az iskolapadban vagy a számítógép előtt) kiiktatásával és a helyes testtartás elsajátításával. Ha azonban a deformitás már kialakult, a megbomlott izomegyensúly csak gyógytornával állítható vissza.

Strukturális gerincferdülés a csigolyák aszimmetrikus fejlődése miatt alakul ki, tehát ez esetben – a Scheuermann-kórhoz hasonlóan – csontos elváltozás is történik. Általában 10-12 éves korban jelentkeznek az első tünetek, s a gerinc ferdüléséhez gyakran társul csavarodás és bordapúp is. Míg a funkcionális gerincferdülés gyógytornával maradéktalanul gyógyítható, a strukturális gerincferdülés sajnos általában nem. Utóbbi esetben a mozgásterápia fő célja az ún. kompenzált gerincferdülés létrehozása, ilyenkor a gerinc ferdülése megmarad ugyan, de a vállak és a csípő két oldala egy szintben kerül, a fej pedig visszakerül a medence közepére. Ez nem csupán látványában jelentős változás, de statikailag is jóval kedvezőbb állapot, hisz kevésbé terhelődnek az ízületek.

A gerincferdülés jelei általában szabad szemmel is láthatóak. Talán a legkönnyebben észrevehető tünet a két váll magasságának különbsége. Ha vállövi, vagy csípő-tájéki aszimmetriát, esetleg sántító járást észlelünk gyermekünknél, haladéktalanul forduljunk szakemberhez! Gerincferdülés esetén ugyanis aszimmetrikusan terhelődik a szervezet, ami a boka, a térd és a csípőízületek korai kopásához, állandósult fájdalmakhoz vezethet. A statikai rendellenesség rontja a szervezet terhelhetőségét is, súlyos fajtái pedig akár légzési, keringési problémákat is okozhatnak. Minél hamarabb hozzákezdünk a terápiához, annál kisebb az esélye a maradandó károsodások kialakulásának!

Mit tehetünk a gerincproblémák kialakulásának megelőzéséért?

• A rendszeres, a testet szimmetrikusan terhelő testmozgás elengedhetetlen a gyermek számára. A kifejezetten ajánlott sportok közé tartozik az úszás, a kirándulás, túrázás és a gerinctorna, gerincjóga.
• Ha aszimmetrikusan terhelő sportot űz a gyermek (pl. kosárlabda, tenisz), gondoskodjunk arról, hogy a negatív hatásokat kompenzálandó az előző pontban említett sportok valamelyikét is rendszeresen végezze!
• Kerüljünk minden féloldalas terhelést, például a félvállon hordott nehéz iskolatáskát! Érdemes inkább hátizsákot választani a gyermek számára.
• Az iskolai és az otthoni szék (és íróasztal) különösen komoly veszélyforrás, hisz napjai nagy részét ezekben tölti a gyermek. Ha görnyedten vagy féloldalasan ül, használjunk ékpárnát, és kérjük mozgásterapeuta segítségét a helyes testtartás és a helyes ülés elsajátításához!
• Tanítsuk meg idejekorán gyermekünket arra, hogy a számítógépet, tabletet, mobiltelefont használat közben emelje szemmagasságba ahelyett, hogy fejét lehajtva pötyögne rajta!